Mindig nagy izgalommal követjük a legnívósabb reklámversenyek alakulását, hiszen a díjazott alkotásokból rengeteget lehet tanulni, inspirálódni, olykor még az érzelmek hullámvasútjára is feldob minket egy-két remekmű. Idén sincs ez másként, ezúttal a 2017-es Arany Penge shortlistjének digitális kategóriája került terítékre.

A teljesség igénye nélkül olyan példákat hoztunk, amelyekben valamilyen aktuális online trend jelenik meg. Elsősorban (így hívják a kampányt is) itt az Opera 2017/18-as szezonjának online arculata, amely idén igencsak fiatalosra sikeredett. A képregényes storytelling koncepcióval 12 idei darabot próbáltak közelebb hozni a közönséghez, mini-sztorikat kreálva a cselekményekből, szuperhősökké avanzsálva a szereplőket, akik nem mellesleg külön adatlappal is büszkélkedhetnek. Ha mindez nem lenne elég csábító, az alkotók a gamification eszközével is éltek, így mindenki tesztelheti opera- és balett-tudását a honlapon.

forrás

Kissé felnőttesebb témával rukkolt elő az Idelyn, egy női intimhigiéniával foglalkozó márka. Ők ugyanis azzal a problémával néznek szembe, hogy mekkora tabu a nők körében az általuk képviselt téma. Ezért létrehoztak egy oldalt, ahol nők a világ minden tájáról megoszthatták egymással, ők minek is nevezik az intim testrészüket, majd nyitottak egy pop-up store-t, ahol ezeket a neveket bárki felfesthette az ott kapható pólókra, büszkén kiállva a féltve őrzött “Huncutkájáért”. Az eset tökéletes példája a perszonalizált tartalom hatalmának, hiszen mintegy 8 millió nőt elért a kampány, így több mint 2000 nevet sikerült összegyűjteni, s talán az alkotónak is megér egy díjat a történet:

Örökös optimistaként remélve, hogy férfi olvasóink az előző videó láttán még nem rohantak világgá, jöjjön egy számukra is érdekes kampány: ismét gamification, ezúttal a Soproni társasági sörjátékáról van szó. Nem egy szokványos játékkal állunk azonban szemben, a népszerű sörmárka egy pesszimista társast hozott el az internet népének, ahol lépten-nyomon mindennapi balszerencse éri a szórakozni vágyókat, így kész kihívást jelent a játékot idegösszeroppanás vagy legalábbis néhány cifra szófordulat nélkül végigvinni. Aligha nevezhető egy ilyen alkotás szerencsejátéknak!

“Vannak dolgok, amiket egyszerűen nem lehet kategóriákba sorolni.” A következő kampány főszereplőjét is ilyen dolognak gondolják az alkotók, szerintük ugyanis az új Audi Q2 bekategorizálhatatlan. A kampány rengeteg hashtaggel és némi influencer marketinggel gurult be az online médiába, a modell nagykövete pedig nem más, mint Gianni Annoni televíziós műsorvezető, aki látszólag nagyon örül az együttműködésnek, így valószínűleg nem utoljára látjuk együtt ezt a karakteres párost.

A következő imázskampány a Müpa és a Spotify közös szerelemgyermeke, amelyet célzott közösségi média posztokkal és Spotify audiohirdetésekkel juttattak el a kívánt célközönséghez, a fiatalabb generációhoz. Az együttműködés célja a Müpa fiatalítása és népszerűsítése volt, ezt pedig személyre szabott tartalommal érték el az ötlet megálmodói. A fiatalok Spotify fiókjukkal belépve válaszoltak meg zenei kérdéseket, melyek alapján olyan egyedi lejátszási listát hoztak nekik létre, amelyekben csakis olyan előadók szerepeltek, akik a következő négy hónapban koncerteztek a Müpában. Emellett az Instagram fiókjukat is felspannolták, olyan grafikai megoldásokkal, amelyek jobban imponálnak a kívánt közönségnek.

forrás

Végül jöjjön az utolsó példa, a Telekom Google+költészet nevű alkotása, amelyet az idei költészet napjára készítettek. A videosorozatban elhangzott versek az emberek korábbi keresései alapján, vagyis a Google által felkínált keresési javaslatokból álltak össze. A végeredmény elég vegyesre sikeredett, voltak elgondolkodtató és vicces sorok, de egyenesen groteszk versikék is születtek. Az egynapos kampányt Facebook-on és YouTube-on adagolták a közösségnek, utóbbi felületen pre-roll reklámként is találkozhattunk a videókkal. Az alkotó így számolt be a kampányról: “Mivel a keresési javaslatok sok-sok ember közös tevékenységéből álltak össze, a kampánnyal a Telekom közösséget és összekapcsolódást hangsúlyozó márkaszemélyiségét támogattuk.” Nem tudjuk ez az üzenet mennyire jött át a nézők számára, de egy biztos: hatalmas népszerűségnek örvendtek a videók, hiszen több mint 775 ezres elérést generáltak.

Árpilis 21-én, a Budapest Startup Safary keretében a főváros egy startup fesztivállá változott, ahol a mi irodánk is helyszínt biztosított a programokhoz. Eye tracking workshopokat és előadásokat tartottunk a rendezvény keretében idelátogatóknak.

Az eye tracking keretében a résztvevők egy élő, egy nap alatt lefolytatott szemkamerás kísérletben vehettek részt. A résztvevőkkel interaktívan végeztük el a teszteket, melynek köszönhetően valós élményt kaptak a vizsgálatról. E mellett a délelőtti eredményeket, észrevételeket webfejlesztő partnerünk a Creative Web Ideas kollégái beépítették a vizsgált oldalba és délután már a módosított felületen ismételhettük meg a teszteket. Ennek köszönhetően rögtön visszajelzést is kaptunk a felhasználóktól a módosítások eredményeiről élesben. A kiértékelő esettanulmányt hamarosan publikáljuk!

Az eye-tracking tesztelések mellett három előadást tartottunk a fesztivál keretében, melyekre szintén nagy volt az érdeklődés.
Vendégelőadónk, Kiss Ákos, a Tudáspiac nevű online vállalkozásának lehetőségeiről mesélt, mely segítségével többek között virtuális iskolát, online kurzusokat hozhatsz létre, tehát akár pénzt is kereshetsz, miközben alszol. Az előadó leklesedése és a téma felcsigázta a jelen lévőket. 🙂

Varga Dorottya, kolléganőnk előadásában az online világ térhódításának köszönhetően megváltozott célcsoport kérdéseit járta körül. Mesélt többek között arról, hogyan érdemes manapság meghatároznunk a célcsoportot, és milyen digitális eszközöket vehetünk igénybe elérésük érdekében. Nem könnyű kérdés, amikor már az AB státusz és életkor meghatározás szinte semmit nem mond el egy vásárlóról. Dóri pedig mindezt lelkesen magyarázta a szép számban összegyűlt közönségnek.

Buza Tamás, a Creative Web Ideas-tól a webdesign trendekbe vezette be a résztvevőket, példákkal illusztrálva, milyen a korszerű, felhasználóbarát, trendi weboldal napjainkban. Ez az előadás olyan népszerű volt, hogy a párhuzamos eye tracking vizsgálatra érkező vendégeinket is elcsábította.

A rendezvény közvetlen hangulatának köszönhetően mi is különleges napot töltöttünk az irodában, és nagyon örültünk neki, hogy az előadások után a vendégek továbbvitték a témákat beszélgetések formájában, és bátran kérdeztek előadóinktól. Reméljük, hogy a következő rendezvényünkön is hasonlóan nagy érdeklődésre számíthatunk majd, és sikerül még több vállalkozót vagy a szakma iránt érdeklődőt inspirálnunk. Mindenkinek köszönjük a részvételt!

Ha egyetlen digitális platformot kellene választanunk, hogy bemutassuk az összes 2017-es online trendet, kétség kívül a YouTube mellé tennénk a voksot, hiszen szinte mindennel találkozhatunk a videómegosztón a storytelling-től kezdve az influencer marketingen és cross-platform content-en át a live videókig.

Üzleti szempontból a Youtube maga a Kánaán, rengeteg lehetőséget rejt magában kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A platformon egyszerre valósulhatnak meg az owned, paid, earned és shared médiatípusok. Az owned tartalommagáért beszél: saját csatorna, saját kezűleg irányítva, mérhető eredményekkel. A kérdés már csak az: ki lehet tűnni vele az online zajból? Lássuk hogyan működik a mágikus gépezet.

Hirdetési típusok és trendek

Remekül haladsz, ha már a saját tartalmat ki is pipáltad. Azonban ne bízzunk semmit a véletlenre, egy fizetett boost mindig jól jön! A YouTube jobbnál jobb opciókat tár elénk ha paid médiáról van szó – mind kattintásnövelésért, mind nézettségszerzésért:

forrás

A videós haiku

Hadd emeljek ki egy típust a fentiekből: szerintem a 6 másodperces bumpera legizgalmasabb, s úgy tűnik ezt a YouTube is így gondolja. A 2016 áprilisában bevezetett új videó-haiku műfaj melletti elköteleződésüket mi sem mutatja jobban, mint hogy egy „Amazing Things Can Happen In Six Seconds”elnevezésű storytelling challenge-re invitálta a YT team az amerikai ügynökségeket az idei Sundance Filmfesztivál alkalmából. Ennek keretében többek közt olyan remekművek születtek, mint Shakespeare Hamletjének vagy Kafka csótányos novellájának 6 másodperces verziója.

Ha tetszik a koncepció, nézz körbe a többi zseniális alkotás között, hátha valamelyik videó beindítja a fantáziagépezetet. Amennyiben megijeszt a műfaj rövidsége, inkább szakmai kihívásként tekints rá, mintsem akadályként! Remek imázskampányokat lehet készíteni haikukkal, mint ahogy azt az Old Spice vagy az Audi tette.

Influencer marketing pro és kontra

Nem mehetünk el manapság a YouTube mellett úgy, hogy ne említenénk az influencereket, az earned tartalom atyjait. Ismertségüket és nézőik beléjük vetett bizalmát kitartó munkával, közvetlen kommunikációval, kiemelkedő tartalommal és színes egyéniségeikkel nyerik el. Követőik könnyebben azonosulnak velük, közelebb érzik magukat hozzájuk, hiszen ők is hétköznapi emberek, nem égbe magasztalt hírességek. Más benyomást kelt a modern fogyasztóban egy influencer csatornáján elhelyezett termékmegjelenítés, mint egy ismert celebbel reklámozott márka. Hitelességük által videóik és képeik sokkal inkább pull hatástérnek el, a hagyományos reklámokkal ellentétes push-sal szemben. Éppen ezért választja egyre több márka a velük való együttműködést, hazánkban talán a legnagyobb eddigi kezdeményezés a Pepsi Vloggerőpróba volt, ami a záróeseményig összesen több mint 3 milliós nézettséget generált.

Érdemes még megemlíteni a Kikát, ami felkarolt egy energetikus DIY csatornáját, a közös munka gyümölcse pedig azóta is töretlenül érik, Csorba Anita és ezáltal Kika is széles körben kedveltté vált a fiatalok között.

A botrány

Az influencerek világában is becsúszik néha egy-egybotrányis. Nemrégiben kavart nagy port egy svéd vlogger, PewDiePie egy félresikerült, humorosnak szánt, ám rasszista tartalmú videójával. A content hatására több vállalat is visszavonta a YouTube hirdetéseit, mondván a brandjük sérülhet a kéretlen tartalom mellett való megjelenés miatt. Rengeteg Youtubernek csappant meg egyik napról a másikra a reklámbevétele, ezért a jelenséget röviden adpocalypse-nek nevezte el az online közösség. Nem kell azonban kétségbe esni, a YT márciusban bejelentette, hogy új intézkedéseikkel nagyobb átláthatóságot és kontrollt kínálnak a márkák védelmében. A Google több embert állít rá az ügyre és új mesterséges intelligencia eszközöket is fejleszt. Hamarosan egyetlen gombnyomással ki lehet majd zárni oldalakat és csatornákat az AdWords for Video és Google Display Network kampányaink során.

Közösségi interakció

Az utolsó médiatípus, a shared a legkomplexebb, éppen ezért az egyik legnehezebb kiérdemelni. A saját és a fizetett tartalmak mind képesek beindítani a megosztási folyamatot, az interakciók pedig könnyedén vezethetnek earned tartalomhoz. Több kulcskérdés közrejátszik abban, hogy beszédtémává váljunk, beinduljon a szájreklám vagy a közösségi médián való megosztások. Fontos az egyedi, minőségi, hiteles tartalom, kell egy jó üzenet és persze rendszeresség. Lehet trükközni, megpróbálni aktivizálni a nézőinket, potenciális eszköz lehet ehhez egy nyereményjáték vagy verseny meghirdetése, egy izgalmas kihívás vagy „tagvideó” elindítása, egy közérdekű téma támogatása stb. Célcsoportunk és fantáziánk a legmeghatározóbb ebben a kérdésben. Akármit is találunk ki ennek érdekében, a lényeg, hogy kis lépésekben haladjunk, és reális célokat tűzzünk magunk elé.

Egy kedves kis összefoglaló arról, hogy milyen egy jó weboldal manapság a moz.com infografikája alapján. Úgy gondoltuk, megér egy posztot. 🙂

Egyedi értékekkel rendelkezik

• Az oldal egyedi, hiteles, egyértelmű plusz értékekkel rendelkezik a weboldal vagy a szerző önreklámozásán túl
• A tartalom minősége jelentős mértékben kitűnik a tömegből
• A szövegek, képek és multimédia tartalmak figyelemfelkeltők
• Az oldal látogatóinak legalább 80%-a találja a weboldalt hasznosnak, jó minőségűnek és egyedinek
• A keresőkből érkező látogatók nemigen térnek vissza a találati listára, hogy egy másik találatra kattintsanak. (Alacsony a visszafordulási arány.)

A hashtag ma már szinte az összes közösségi oldalon jelen van. Valahol elterjedtebb, valahol kevésbé, viszont mindenképp hasznunkra válik online marketing szempontjából.

Mi a #hashtag, hogyan keletkezett?

Legelőször IRC chat-en használták témák, csoportok, érdeklődési körök megkülönböztetésére és azonosítására, majd később Chris Messina, 2007. Augusztus 23.-án indította útjára az első hashtaggel ellátott mondatát Twitteren, mely ez volt:

„how do you feel about using # (pound) for groups. As in #barcamp [msg]?”

Ekkor még nem volt nagy jelentősége, illetve komolyabb elnevezése sem. A hashtag nagy áttörése 2009-ben kezdődött, mikor a Twitter felvette keresési algoritmusába, valamint hiperlinkként kezelte az oldal az összes címkét.

Miért jó nekem a #hashtag?

Remekül felhasználható például arra, ha valaki egy külön csatornán akar kommunikálni ismerőseivel, vagy képeket/élményeket akar egy helyre gyűjteni. Természetesen ezek csak akkor rendszereződnek egy „témába”, ha a bejegyzés, amelyhez hozzácsatoltuk a saját címkénket, publikus és elérhető. Érdemes valami egyedit, hiszen ha valaki rákeres a címkére, a közösségi oldal összes publikus posztja, mely ezzel a címkével lett ellátva, rögtön megjelenik az általunk kirakottak között.
Vállalkozásunk számára is hasznos, hiszen a márkát is erősíthetjük egy egyedi, általunk használt hashtaggel, melyet ha meglátnak az érdeklődők vagy vásárlók, rögtön mi jutunk eszükbe.
Míg az Instagramon és a Twitteren hatalmas a jelentősége (sőt, talán ezeken a közösségi oldalakon a legnagyobb) a címkéknek, a Facebookon kevésbé használják az emberek és a cégek. Ettől függetlenül persze érdemes Facebook-on is használni.

Mindegy, hogy #mit írok és #hogyan?

NEM!
Nagyon sok cég és magánszemély rontja el alapjaiban a dolgot, hiszen a legtöbben tisztában sincsenek a valódi értelmével, csak öntik a képek alá sorban a rosszabbnál rosszabb, haszontalan címkéket.

Az alapötlet azt a törekvést öleli fel, hogy a hashtag segít az embereknek rátalálni, hogy a többiek mit mondanak egy adott témakörben. A #hashtag-ek a Facebook-on gyakorlatilag kategorizálják a beszélgetéseket, hozzászólásokat a felhasználók között. Ezen kívül a közösségi média három felhasználási tippet ajánl:

1.  Keress rá specifikus hashtag-ekre a Facebook keresőjében
2. Kattints rá azokra a hashtag-ekre, amelyek más szolgáltatásokból érkeztek – pl. Instagramból!
3. A posztok megírásánál figyelj a hashtag megfelelő használatára és a keresési találatokra.

Tehát első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy a kis jelzés használata csupán az emberek közti kommunikáció kategorizálására való, de saját hasznunkra is válhat, keresőoptimalizálás szempontjából.

Miért #érdekel ez téged?

Ha a Facebook-on fenn vagy vállalatoddal, mindenképpen rád is vonatkozik ez a törekvés. Minél több alkalommal használod ezt a technikát amikor beszélsz valamiről, annál több elérésed lehet, hiszen amikor a témára valaki rákeres, a te oldalad is megkapja majd eredményként!
Persze ez csak akkor használható, ha releváns, és éppen divatos kifejezéseket használsz. A sikeresség rengeteg mindenen múlik, mint például a kifejezés népszerűségén, a márkán, a kereséseken, stb.

Néhány #tipp a címkézéshez:

• Minden bejegyzésnél fontos, hogy a témához legrelevánsabb címkéket add meg. A témától eltérő hashtagek feleslegesek, és a tévhitekkel ellentétben NEM hoznak sem lájkot, sem új „rajongókat” vagy érdeklődőket. A hashtag hadsereg helyett inkább próbáld 1-2 szóban megfogalmazni a kép vagy bejegyzés tartalmát.
• Magyar kifejezéseknél érdemes ékezet nélkül és több szóból álló szókapcsolat esetén egybeírtam megadni a címkét.
• Nagyobb eseményeknél vagy akcióknál jó módja lehet a közösség építésének, ha jól elülteted a fejekben a saját címkédet. Ha az esemény címkéjét meghallják vagy olvassák, biztosan eszükbe jut majd a céged és az akció, melyet tervezel.
• Ökölszabály: általában 1-3 #-et érdemes használni egy poszthoz, mert a túl sok hashtag tele szemeteli a tartalmat és nehezíti az olvasást.
• Twitteren csak 1-2 címke egyszerre, ne rontsd el az érdemi tartalmadat spammel, mert nem értékelik a felhasználók.
• Ellenben Instagramon legalább 10-12 # javasolt! Ez itt a hashtag helye, nem kell spórolni.

Ha saját képeinket címkézzük, akkor a hashtag akár lehet egy olyan kifejezés is, ami szimplán csak kontextusba helyezi a szöveget.

Példa:
„Ma még senki nem ölelt meg. #firstworldproblems”

Ez a hashtag nem azt a célt szolgálja, hogy valaki népszerű vagy kereshető akar lenni, hanem szimpla önirónia, mellyel arra mutat rá, hogy neki ez a legnagyobb gondja, szemben másokkal.

#gyakori hashtagek:

• #swag – Rendszerint fiatalok (10-16) használják, hogy ezzel igazolják merésznek szánt ötleteiket.
• #love – Általában párok, szerelmes szinglik, vagy bármilyen szeretethez és szerelemhez kapcsolódó képnél és bejegyzésnél használják.
• #happy – Boldogságot és jókedvet sugárzó képeknél használják.
• #food – Ha valaki mindenáron az elfogyasztásra készült ételét akarja fotózgatni és közzétenni a habzó szájjal várakozó követőinek, általában ezt a címkét nem hagyja ki.
• #follow4follow – Amikor felajánlja valaki, hogy követi őt, cserébe viszont ő is kéri, hogy kövessék. – Ennek végképp semmi értelme, de rendszerint ezt is fiatalok használják, cégek egyáltalán nem.
• #tb –  A throwback rövidítése. Általában visszaemlékező, nosztalgikus képek és posztok alatt található meg.

Összefoglalva, mindenképp érdemes foglalkozni a hashtaggel, bár Magyarországon még nem annyira nagy divat. Amelyik platformon igen, ott is a többség helytelenül használja mennyiség és minőség szempontjából is. Cégednek azonban egy költséghatékony hirdetési lehetőség lehet, ha okosan használod a #hashtageket.

Világossá vált, hogy a tömegkommunikáció már nem működik, haldoklik, viszont a perszonalizáció csillaga már évek óta felfelé ível. A következő pár sornyi iromány, általánosságban összefoglalja az ügyfélközpontú stratégia hasznát, okait és mikéntjét, így segítve egy átfogó kép kialakításában.

Ahhoz, hogy egyértelművé váljon az új trend létjogosultsága, először a tömegkommunikáció problémáit kell feltárni, és elfogadni. Tény, hogy az emberek igényei és szokásai folyamatosan változnak, s ezzel párhuzamosan új kommunikációs csatornák jelennek meg. Ehhez az állandó és gyors változáshoz nehéz alkalmazkodni, és ebből fakadnak a problémák. A fogyasztók túlterheltek, túl sok irreleváns tartalom zúdul rájuk, nem akarják az idejüket pocsékolni, a lehető legrövidebb és legkényelmesebb módon akarnak információhoz jutni. A márkáknak is rengeteg a gondja: alacsony megtérülés, elérhetetlen célcsoport, ismeretlen igények, nagy meddő szórás. Összefoglalva: aktuálisnak és mérvadónak lenni nehéz, ideje módszert váltani, jöhet a perszonalizáció!

„Ha úgy beszélnél az emberekkel, ahogy a reklám, akkor felpofoználak” (Hugh MacLeod)

Az előbbi idézet jól mutatja a tartalomgyártás legfőbb problémáját. Nem elég a kontent, fontos, hogy releváns legyen és jó helyen, jó időben jelenjen meg. Ez a sikeres tartalommarketing egyik alaptézise. Az átgondolatlan marketing kidobott pénz az ablakon, stratégia nélkül nem ér semmit egy kampány. S mi a legjobb taktikai alap valaki meggyőzésére, hát a tudás, az adott személy ismerete! Így az egyetlen lehetséges megoldás: ismerjük meg az ügyfelet, az igényeit, a viselkedését, a vásárlási szokásait.

A közös nevező stratégiája a siker kulcsa:

Ami jó az ügyfélnek, az jó a bevételnek, tehát a módszer egy win-win szituációra alapuló marketing mechanizmus. Ez nem jelent mást, mint hogy a vásárló azt kapja, amire vágyik, ennek a legeredményesebb módja, ha célzottan, személyre szabottan és a megfelelő időpontban jut el hozzá az információ. Ez azonban kutatással, azaz a célcsoport, az ügyfél, megismerésével kezdődik. A következő pár pont segít megérteni, hogy általánosságban miből épül fel a perszonalicázió folyamata.

Kontent alapformái (az információ átadása, motiváció biztosítása, a megfelelő helyen):

• Közönség központú: táplálja és építi a közönséget. (blog, promóciós videó, social media)
• Iparág specifikus: ahogy a neve is mutatja, a konkrét szektorról szól. Szűkebb célcsoportra hat, de egyben célzottabb is. (esettanulmányok, riportok, workshopok, beszámolok)
• Cselekvés alapú: minden, ami közvetlenül az értékesítéshez köthető, vásárlásfokozó és cselekvésre buzdít. (kuponok, promóciók, nyeremény játékok, eventek) 

Kontent a buyer persona szerint (a személyre szabás): 

Azaz a tartalmat a célcsoportra, a fogyasztókra kell szabni. Nem kell mindenkinek ugyanaz. Ezért az első lépés a célcsoport feltérképezése. A megismerés pár egyszerű kérdéssel kezdődik: Mit szeretnél nekik mutatni, a cégről, a termékről, a szolgáltatásról? Miért, hogyan és mikor fogyasztanak tartalmat? Milyen információkra vágynak? Mik a problémáik? Mi képvisel értéket számárukra? Milyen demográfiai adatokkal rendelkeznek? Mi ösztönzi őket? Miért kövessenek?

Kontent a Consumer Funnel szerint (a megfelelő időpont):

A vásárlás nem egy lépésben történik, egy folyamat, melynek több állomása van (ezt mutatja be az alábbi felsorolás). Minden lépcsőfokon más és más információ segíthet a továbbjutásban, ezt jelenti a megfelelő időpont megtalálása. A kontentnek alkalmazkodnia kell a fokokhoz, csak így biztosíthatja a szükséges motivációt a konverzióhoz.

• Probléma felfedezése: a probléma megfogalmazása
• Keresés: megoldás keresés a problémára
• Alternatívák értékelés: ez a bizonytalan fázis: „melyiket megoldást válasszam?”
• Vásárlás
• Elégedettség: a vásárlás követően megosztja a tapasztalatait, ajánlja ismerőseinek a megoldást (a legértékesebb ügyfél)

A helyes kombináció használata a perszonalizáció! Ez nem csak egy marketing fogás, ez a vásárlói élmény biztosítása. Minél személyesebb, személyre szabottabb egy termék vagy szolgáltatás, annál közelebb fog állni a fogyasztóihoz, s a legjobb alapja egy szóbeszéd-marketingnek. Nincs jobb reklám, mint egy barát ajánlása! Egy nagyon jó példa erre a Coca Cola névvel ellátott címkéi. Hatalmasat szólt, mindenki megosztotta a létező összes platformon.

Kutatások is egy irányba mutatnak

Egy 2016-os augusztusi tanulmányban, amit The Institute of Direct and Digital Marketing (IDM) készített, az email marketinget vették górcső alá. Kimutatták, hogy a megszemélyesítést használó kampányok során a megnyitási és az átkattintási arány 70 százalékkal növekedett a „tömeg” emailekhez képest. Továbbá IDM kimutatásai alapján megállapítható, hogy 2016 júliusában az Egyesült Királyságban a személyre szóló marketing e-mailek voltak a legbefolyásolóbb tényezők, az átkattintások aránya miatt.

Természetesen, a folyamat nem merül ki a névre szóló hírlevelekben, hanem megköveteli a fogyasztók teljes ismertét és az adott szituációhoz leginkább illő marketing eszközt. Ha tovább haladunk e gondolat mentén, akkor a „non plus ultra” perszonalizációhoz elengedhetetlenné válik az automatizálás. Ehhez rengeteg program áll rendelkezésre, melyekkel a lehetőségek tárháza szinte végtelen. Az ilyen beruházásokat csak a „multik” engedhetik meg maguknak, de ahhoz, hogy kimutathatóan eredményes kampányt folytassunk nem szükséges több millióért szoftvereket vásárolni, elég a tudatos tartalomgyártás.

A személyre szabás folyamata nem egyszeri, hanem rendszeresen felmerülő költéség, amelyre áldozni kell, de a versenyképesség minden pénzt megér. Pláne ha a módszert nevezhetjük az ügyfélkezelés legmodernebb változatának, amellyel ki lehet tűnni a folyamatos „fehérzajból”.

Fölösleges hype vagy új szintre emelt usability?

A tavalyi év utolsó hónapjaiban egy nagyon izgalmas projektben vettünk részt: szemkameráztunk! Régóta kacérkodunk a gondolattal, hogy usabililty elemzéseinket egy szemkamerával új szintre emeljük és most meg is tettük a kezdő lépéseket. Az orvosi ló a saját weboldalunk volt: www.punchprojects.com. Ez az oldal csapatunk igazi szerelemgyermeke és éppen emiatt nehezebb észrevenni a hibáit is. Nem mindig egyszerű kettőt hátralépni és teljesen objektíven vizsgálni valamit, amibe az ember ennyire be van vonódva. Azonban muszáj, sőt!

Mire jó a szemkamera?

A szemmozgások nagyon nehezen kontrollálhatók mind a résztvevő, mind a megfigyelő oldaláról. Ezeknek a finommozgásoknak a mérésére nyújt megoldást a szemkamera. Óriási előnye, hogy a vizsgálat maga csupán néhány percet vesz igénybe, a szemmozgások rögzítésének köszönhetően ezt a néhány percet nagyon pontosan vissza lehet követni. Nincsenek laboratóriumi körülmények, módszertől függően nem szól bele a megfigyelő, sokkal jobban megőrizhető a feladat életszerűsége.

1. Lenyíló menü eléggé ki van emelve?
Mivel az oldal felépítése alapvetően horizontális, az volt az előfeltételezésünk, hogy nem feltétlenül veszik észre a felhasználók az oldal egyetlen lenyíló menüjét. További érdekes kérdés volt, hogy próbálnak-e másként eljutni az információkhoz.2. Megfelelő az információ mennyisége és milyensége?

3. A navigáció egyértelmű a felhasználóknak?

4. Menük és különböző blokkok elnevezései világosak? 

A vizsgálattól azt vártuk, hogy a fenti kérdésekre egyértelmű választ kapunk, valamint hogy a problémák megoldása is körvonalazódik a két hetes projekt után.

Vizsgálat

 Az eye trackinggel fényt deríthettünk azokra a problémákra, amelyek a hagyományos usability kutatások (pl. megfigyelés) esetén rejtve maradtak volna. A módszer segítségével megmagyarázhattuk és mélyebben megérthettük azokat a problémákat, amiket korábban hagyományos módszerekkel már detektáltunk.

Hogyan vágtunk bele?

A kutatásban kvalitatív szemkamerása tesztet alkalmaztunk. Ennek alapja, hogy a kamera rögzíti a szemmozgásokat, de a vizsgálat szerves részét képezi a résztvevőkkel végzett interjú is. Ennek több módszertana ismert, mi a retrospektív interjú (RVP) mellett döntöttünk, azaz a feladat után a résztvevőkkel átbeszéltük a tapasztalatokat a szemkamerás felvétel során rögzített “mankók” segítségével. Így olyan gondolatok is feleleveníthetők, amik a feladat közben csupán végigcikáztak a résztvevő agyán.

Nálunk a „mankó” magának a felvételnek a visszajátszása volt a szemmozgásokkal együtt. Közben a felhasználók nyugodtan kommentelhették a látottakat, valamint irányított kérdéseket tettünk fel nekik a feladattal, illetve az általunk megfigyelt tétovázásokkal és elbizonytalanodásokkal kapcsolatban. Az RVP segítségével mélyebben megérthettük a problémákat, megtorpanásokat, választ kaptunk a miértekre, valamint további usability nehézségeket is detektáltunk (amelyet nem is feltételeztünk korábban). 

A vizsgálat során a résztvevők előre meghatározott feladatok mentén végignézték az oldalt. Közben nem avatkoztunk be. Egy megfigyelő élőben követte a résztvevők szemmozgását és viselkedését (egy 2. monitoron). A tapasztaltakat és látottakat kérdésekké konvertálta, melyeket a felvételt követő interjú során feltettünk az alanynak, kiegészítve az előre megfogalmazott kérdéseket. Az előre megfogalmazott kérdéseket minden interjú alanynak feltettünk, de a további kérdések a felvétel során tapasztalt bizonytalanságok alapján egyénileg fogalmazódtak meg.

Fontos, hogy nem csak a szemmozgásból, de a résztvevő tartásából, mimikájából is rengeteg olyan információra következtethetünk, amire a vizsgálatot követő interjú során érdemes kitérni.

Milyen eszközt használtunk?

A vizsgálat során a Tobii Pro x2-30-as hordozható kameráját használtuk.  Ez a kamera remekül használható kvalitatív kutatásokhoz. Ekkor az áll a kutatás középpontjában, hogy hova esett a résztvevő tekintete, mi az, amit észrevett és mi az, amit nem. A nézés hosszúsága ebben az esetben kisebb súllyal esik a latba.

Résztvevők

A vizsgálatba 7 alanyt vontunk be. Ők mindannyian a Punch Projects célcsoportjába tartoznak: vállalkozó szellemű kkv-sok, marketing partnerek és multinacionális vállalatok marketing osztályán dolgozó kollégák. Fontos szempont volt a kiválasztás során, hogy ne csak marketing szakemberek legyenek az alanyok között, hanem kkv tulajdonosok is, akik teljesen más szemszögből tekintenek a problémákra, más szemmel néznek egy honlapot, más típusú információkat keresnek.

Eredmények és tapasztalatok

A kutatás végére jobban megértettük, hogyan viselkednek a felhasználók az oldalunkon, miként navigálnak, melyik elemek ragadják meg, vagy éppen vonják el a figyelmüket.

Nézzünk néhány tanulságos eredményt a teljesség igénye nélkül.

Nincs két egyforma felhasználó és olvasási minta

A két képen jól látszik, hogy mennyire másként viszonyult a két résztvevő a szöveges tartalomhoz. Míg egyikük nagyon akkurátusan végigment a szövegen (kék), addig a másik résztvevő ugrált, jobban fókuszált a kiemelésekre, ráadásul a jobb oldali sáv szinte teljesen hidegen hagyta. Ez rávilágít, hogy nincs egy jó megoldás, különböző habitusú felhasználók, különbözőképpen fogják a számukra hasznos információt kinyerni. Az oldalnak mindent meg kell tennie, hogy a különféle igényeket kiszolgálja.

Botlások a navigációban

Az egyik feladat során a résztvevőknek meg kellett találniuk az “Eye tracking” menüt. A résztvevők többféleképpen próbálták meg teljesíteni a feladatot:

• a többség pár pillanat alatt scannelte a nyitóképet, rögtön végigszaladt a menün és megtalálta a szolgáltatások alatt a lenyíló menüben;
• viszont volt olyan résztvevő, aki a főoldali banneren található “Szolgáltatások” gombra kattintva végigszaladt minden szolgáltatás rövid leírásán és itt megtalálta az eye trackinget is, viszont nem ásott le mélyebbre, megelégedett ennyivel, nem kereste tovább a részletes menüt. Ez annak fényében nagyon érdekes, hogy miközben a menüsoron ment végig, lenyílt neki az “Eye tracking” almenüje is, de teljesen ignorálta, nem vette észre. Ez világossá tette számunkra, hogytovábbi átlinkelések szükségesek.

Másik fontos navigációt érintő probléma, hogy a résztvevők nagy része nem vette észre, hogy az egyik éppen az oldalon való tájékozódást támogató elem manuálisan mozgatható, annak ellenére sem, hogy többen sok időt töltöttek el azzal, hogy a látható elemeket végignézzék.

Referenciák? Ez egy beugratós kérdés?

Igen is, meg nem is. Mindenesetre abszolút kiderült, hogya referenciák ebben a formában nem teljesen egyértelműek: 

• volt, aki számára teljesen magától értetődő volt, hogy a “Partnerek” menü alatt keresse a referenciákat;
• másokat viszont teljesen félrevezetett az elnevezés, inkább szakmai partnerekre gondoltak itt és nem referenciákra;
• itt is nagyon szembetűnő volt a kis minta ellenére is, hogy a résztvevők mennyire különböző utakat jártak be, amíg eljutottak a referenciákhoz: voltak, akik rögtön “Partnerek” menüre kattintottak,  mások láblécből vagy éppen a főoldalba beágyazva is keresték;
• nagyon tanulságos volt, hogy a résztvevők nagy része teljesen más típusú referenciákat keresett (cégszerű felsorolást, neveket és logókat), hiányérzetük maradt, bizonytalanok voltak, hogy valóban megtalálták-e őket vagy sem.

 

A résztvevő többször is elolvassa a referenciát, de nem tudatosodik benne, hogy ez valóban az lenne. Néhány perc után visszatér ide és bizonytalanul rákérdez, hogy ez lenne az? Tanulságos.

Tanulságok

Az eredmények rávilágítottak, hogy melyek azok a látszólag apró hibák, amelyek egy éles helyzetben mégis kizökkentik a felhasználót, és adott esetben ezeken múlik, hogy ő konvertál-e vagy sem. Tanulságos volt, hogy olyan tesztalanyt is meghívtunk a tesztelésre, aki előtte pozitívan véleményezte az oldalunkat. Majd a részletes vizsgálat során kiderült, hogy még számára is vannak bizonytalanságok.

Az elején kételkedtünk benne, hogy 6-8 ember elegendő ahhoz, hogy feltárjuk a fő problémákat a weboldalon. A teszt azonban ezt megcáfolta, bár minden résztvevőnek volt 1-1 saját, egyedi problémája is, de az interjúk során mégis kialakult egy közös metszet a hiányosságokat tekintve, amelyet biztosan kezelnünk kell a weboldalon.Összegezve: tökéletesen kikristályosodtak azok a pontok, amiket kijavítva teljesebbé tehetjük a felhasználói élményt.

Innentől kezdve ismét nálunk a labda és javítjuk a hibákat. Reméljük, hogy hamarosan  visszatérünk egy follow-up elemzéssel, és beszámolunk róla, hogyan befolyásolták a változtatások az oldal teljesítményét.

Visszajelzések

Mi a véleményed az eye tracking vizsgálatról, most hogy láttad, hogyan működik? –

“Pricing függő, de szerintem elegedhetetlen felhasználó teszteléshez.”

“Szerintem nagyon hasznos módszer lehet arra, hogy összegyűjtsük a felhasználói véleményeket a vizsgálni kívánt honlapról. Megnézhetjük, hogy gondolkodnak mások, és segíthet egy logikus, mindenki számára érthető és informatív, jól kezelhető site kialakításában.”

“Nagyon fontos lépésnek tartom, hogy a vizsgálat után végigvettük, hogy mi történt – így ki lehet térni azokra a gondolatokra is, amik esetleg átcikáznak az emberek fején, pl. miért azt csinálta, amit; miért állt meg; miért ment tovább; mit gondolt az adott felületről, stb. Ez szépen kiegészítheti a felvett anyagot és plusz információkat ad a megbízónak a fejlesztendő területekről.”

Hova tovább?

Igyekszünk folyamatosan új dolgokat bevonni az elemzéseinkbe, egy-egy problémát minél szélesebb spektrumban vizsgálni, hogy a teljes képet lássuk, ne csak egy részletet. A Google Analytics segítségével eljuthatunk addig, hogy detektáljuk a problémát a weboldalon (pl. egy oldal, amin magas a kilépők aránya), de egy webanalitikai elemzés nem fog fényt deríteni a miértekre. A hőtérképes elemzés ugyan közelebb visz a látogatók viselkedéséhez, de még mindig nem tudjuk adott helyzetben megkérdezni az alanyokat, hogy mi történt, mikor itt és itt megtorpant.Ezen a ponton a szemkamera új színt visz a képbe!Pontosan azonosíthatóak a problémás pontok az oldalon belül és mélyinterjúval kiegészítve a miértekre is választ kapunk, sőt, akár rögtön megszületik a megoldás is! Megfigyelőként a monitor másik oldalára kerül az ember, két lépést hátralép és a célcsoport szemén keresztül vizsgálhatja a helyzetet. Új dimenzió!

Kinek ajánljuk az eye trackinget?

Mindenkinek, aki bele akar látni a látogatói, célcsoportja, ügyfelei fejébe, és hiteles forrásból szeretné tudni, mi történik a weboldalán, azért, hogy a tökéletességig csiszolja az oldalát felhasználói szempontból. Azért, hogy maximalizálja a honlap üzleti teljesítményét!

További információ a szemkamerás weboldalelemzésről

Hogyan ismerhetjük meg a konkurenciát, az online piaci környezetet, és tudhatjuk meg, hol áll a cégünk jelenleg? Ezek a saját helyzetképünk megismerésének alapjai.

Ahhoz, hogy egy online, vagy bármilyen üzleti stratégiát megtervezzünk, elengedhetetlenül fontos, hogy tisztában legyünk saját kiindulási helyzetünkkel. Amennyiben ismerjük a helyzetünket és definiáltuk a céljainkat, akkor sokkal egyszerűbben és tudatosabban meghatározhatjuk a célok eléréshez szükséges útvonalakat.

Auditok

Sok esetben előfordul, hogy megtorpanunk, úgy érezzük, már mindent megtettünk, de mégsem olyan eredményeket hoz az online megjelenés, amit szeretnénk, vagy épp nem tudjuk merre induljunk el. Ilyenkor nagyon hasznos egy audit sorozat, amelyben az adott téma szakértői rávilágítanak elfogulatlan, objektív szemmel a hiányosságokra, javítandó pontokra. Egy ilyen átvilágítás eredményét figyelembe véve átgondolva az üzleti stratégiánkat és célokat, pillanatok alatt tökéletesen kikristályosodik, hogy melyek a következő fontos lépések az eredményesebb megjelenés érdekében.

A piac

Néha szélesebb képre van szükség. Nem elegendő a saját tevékenységünk átvilágítása, ahhoz, hogy meghatározzuk aktuális piaci helyzetünket, szükséges megvizsgálni a versenytársainkat is.

Mit csinálnak, milyen pozíciókat érnek el a keresőkben, mit kommunikálnak, milyen eszközöket használnak, kiket céloznak, stb. Ennek fényében tudjuk magunkat elhelyezni az online versenyben és felmérni, hogy mekkora erőfeszítéseket kell tenni a versenytársak megelőzéséhez.

Rugalmasság és gyorsaság

Fontos, hogy mindig naprakész információval rendelkezzünk saját vállalkozásunk, a piac változása és a versenytársak fejlődése terén egyaránt. Ma már nem az nyer a legtöbbet akinek rengeteg pénze van, hanem aki a leggyorsabb a változások felismerésében és az újdonságok alkalmazása terén.

Ha a saját helyzetünket akarjuk felmérni az online világban,
4 fontos kérdésre kell keresnünk a választ:

1. Milyen online környezetben versenyzünk?
2. Kikkel versenyzünk?
3. Hol tart most a cégünk?
4. Hova szeretnénk eljutni?

Szükségünk van egy marketing tervre, és ezen belül egy kidolgozott online marketing stratégiára, hogy tartós eredményeket tudjunk elérni és jól láthatóan kimutassuk a jó és a rossz döntéseket. Végezhetünk vagy végeztethetünk szakemberekkel külső és belső auditokat, kutatásokat, hogy megleljük a problémákat vagy akár a lehetőségeket.

Hogyan határozzuk meg saját helyzetünket az online piacon?

Ami működik, azt valamilyen módon nekünk is be kell iktatnunk a stratégiánkba, mert a piac diktál. Egy konkurenciától bármikor „kölcsön vehetünk”, tovább fejleszthetünk ötleteket, de sosem érdemes teljesen lemásolni, hiszen a célunk az, hogy kitűnjünk a többiek közül. Tehát mérjük fel hol tartunk most, határozzuk meg mit szeretnénk elérni és a piac, valamint a célcsoport igényeinek függvényében vázoljuk fel a céljaink eléréséhez vezető utat. Ugye, milyen egyszerű? A siker kulcsa a kezedben van. ☺

Amennyiben mégis segítségre lenne szükséged, fordulj szakértőhöz! 

Hogyan válik érdeklődőből vásárlóvá valaki? Milyen kritikus pontjai vannak a vásárlásnak? Miért érdemes ismerni a vásárlói folyamatot? Hogyan gyorsíthatja meg a marketing a döntéshozatalt?

A tudás a leghasznosabb fegyver az élet minden területén, így egy marketingesnek vagy egy cégvezetőnek a célcsoport megismerése és viselkedésének a feltérképezése a legfontosabb a bevétel szempontjából. Ezen ismeretek hiányában nem véletlen, hogy a weboldalakon elindított vásárlások 70 százalékát nem fejezik be a felhasználók.  A webshopok legnagyobb problémája, hogy a kosárba rakott termékek a raktárban maradnak, mert a fogyasztók valamilyen oknál fogva megszakítják a vásárlást. Miért? 

A probléma megértéséhez és megoldásához a vásárlói folyamat megismerése szükséges:
(Az infografika tartalmazza az egyes vásárlási fázisokat, valamint a hozzájuk tartozó marketing eszközöket) 

Online vásárlási folyamat

A vásárlási folyamat

Online eszköztár a vásárlói folyamat lépéseihez: 

A vásárlási folyamat során minden fázishoz a megfelelő tartalmat kell szolgálnunk, az adott lépéséhez leginkább illeszkedő online marketing eszközök segítségével. Tekintsük át, hogy az egyes lépésekhez milyen online marketing eszközöket használhatunk (a teljesség igénye nélkül):

 1. Probléma felismerése

• Content marketing – témába vágó cikkek elhelyezése saját és külső felületeken
• Display hirdetések, poszt hirdetések – a problémára irányuló kérdésfelvetésekkel, és átvezetés a megoldást bemutató tartalomra

 2. Keresés

• Google AdWords, Youtube keresési hirdetések, amik hasznos tartalomra mutatnak
• On site SEO a témára az organikus keresési listán elfoglalt előkelőbb pozíciókért
• Itt már indul a remarketing is!

 3. Alternatívák értékelése

• Minősítések értékelések súlya – Google trusted store, Facebook értékelések és egyéb minősítések súlya
• Termék-, ajánlat-, árkommunikáció PPC reklámokkal
• Oldalon belül a hitelesség kiemelése – miért bízzon bennünk típusú tartalmakkal
• Remarketing

 4. Vásárlás

• Vásárlási folyamatok tesztelése és optimalizálása a weboldalon!

 5. Elégedettség

• Hűségprogram
• Elégedettségi kérdőív
• Hírlevél
• Remarketing

Hogyan ismerheted meg a vásárlóid viselkedését?

Weboldalt látogatók viselkedésének elemzésével: Google Analytics elemzések segítségével felmérheted, hogy értékes látogató honnan érkezik, milyen útvonalon halad a kosár felé, hol szakítja meg a vásárlást, milyen a tipikus kosártartalom, és melyek azok a menüpontok, amelyeket meg sem találnak…

Usability elemzések segítségével:

• Usability audit: A felhasználói szempontú weboldal audit segítshet, ha egy gyors képet szeretnél kapni honlapod állapotáról. Ne feledd, hogy a felhasználói elemzés szubjektív! Egy külső, szakavatott szem sokat segíthet, hogy növeld weboldalad teljesítményét!
• Hőtérképes vizsgálatok: betekintést kaphatsz a weboldalon zajló eseményekbe. Túlmutat az Analytics elemzéseken. Egy menüponton belüli problémákat is fel tudsz a visszajátszott videók segítségével.
• Eye-tracking elemzés: usability tesztelés mélyinterjúkkal a valós célcsoporton. Ezzel a módszerrel valós személyeken élőben tudod tesztelni az oldalad használhatóságát.  Kérdéseket is fel tudsz tenni a tesztalanyoknak, hogy minél jobban megértsd a problémákat.
• Marketing szempontú auditok: Természetesen, az oldalat nem árt átvizsgálni marketing szempontok alapján is. Használod-e a megfelelő hívószavakat, jó-e a nyelvezet a célcsoport számára, a termékleírások mennyire frappánsak és érthetőek, egyértelműen kommunikálod-e az akcióidat, milyen promóciókat alkalmazol, stb…

Egy webshop esetén, ha csak egy százalékkal tudod növelni a konverziós arányt, vagyis a vásárlók hányadát a látogatókhoz képest, az bizony sok százezer, vagy akár milliós bevételnövekedést is jelenthet. Mérlegelj és kérj szakértői segítséget!

Megint ugyanaz a sztori… Felraktad a search kampányt, elfogadták a hirdetéseid (jobb esetben 24 órán belül), és mégsem jönnek az eredmények. Eldöcög ugyan néhány kattintással, de már gőzöd sincs, mivel lehetne újítani, hogy lehetne tovább javítani rajta, és már a support sem szolgál új információkkal. Vajon kihagytál valamit? A gyakorlottak ezt egy folyamatosan frissített best practice checklisttel oldják meg, de van, hogy az sem segít. Veletek is megtörtént már? A Google most teszteli a “keresési kampány pontszámok” bétát, amely választ adhat a kérdésekre.

Milyen összetevőkből áll a pontszám?

• A leggyakoribb bővítmények használata
  • helybővítmény
  • hívásbővítmény
  • kiemelő bővítmény
  • belső link bővítmény
• Konverziókövetés beállítása
• Több hirdetés változat megírása
• Kizáró kulcsszavak hozzáadása
• Megfelelő mennyiségű kulcsszó hozzáadása
• Egyenletes rotáció beállítása
• Mobilbarát landing page használata
• Google Kereső és keresési partnerek célzása
• Intelligens CPC
• Van-e minden hirdetéscsoportban aktív kulcsszó és hirdetés
• Első oldalra vonatkozó ajánlattétel figyelembe vétele
• Optimalizált hirdetések alkalmazása
• Ajánlott napi költségkeret használata

Két “hibát” véltünk eddig felfedezni a keresési pontszámok bétában. Egyrészt, ahogy az első ábrán is láthatjuk, a %-ok kiszámításánál van némi probléma… 89%-os pontszámot kaptunk, ugyanakkor az egyetlen javítható mutatóra a következő lépésben csak plusz 1%-ot ígér. Mit tehetünk ekkor?

A másik probléma kicsit bonyolultabb, hiszen nem mindig javítható. Ahogy korábban a Lehetőségek javaslatai közt, úgy itt is van, hogy olyan opciót kíván meg a Google, ami a téma függvényében teljesen irreleváns. Például, ha egy írószer webshoppal dolgozunk, és van is ehhez hasonló kulcsszavakat célzó hirdetéscsoportunk, akkor felmerülhet az Adwordsben, hogy további hirdetéscsoportokat hozzunk létre a “webshop” mint kulcsszó felhasználásával, pl. a sportszer webshop, szemüveg webshop, és további, a termékeinkhez nem kapcsolódó szavakkal. Mivel ezt természetesen nem fogjuk végrehajtani, lehet, hogy sosem érjük el a 100%-os keresési kampány pontszámot.

Reméljük, a béta kiértékelése során mindezek kiderülnek a Google számára is, és talán nemsokára a jól bevált checklistjeinket is félredobhatjuk. Mi mindenesetre azt javasoljuk, hogy használjátok ti is a keresési pontszámokat. Induljunk el!