Lehetőségünk nyílik a Facebook Ads világában a hasonló közönségek megcélzására, az AdWords-höz hasonlóan. A Google PPC-rendszerében már régóta van lehetőségünk megcélozni a hasonló közönségeket, sőt AdWordsben némiképp egyszerűbb is a helyzet, a Face ezúttal úgy tűnik, szintet lépett. Nézzük meg a két rendszer hasonlóságait és különbségeit.
Kik ezek?
A Google a remarketing listák mellé javasolja megcélozni a hasonló közönségeket, akiket a listán szereplő felhasználók böngészései és a Display Hálózat használata alapján sorol be közös érdeklődési körök és egyéb jellemzők alapján, az utolsó 30 napban. Ezen információk alapján az AdWords automatikusan megtalálja az új potenciális ügyfeleket, akiknek hasonló az érdeklődése és a jellemzői, mint a remarketing-listán szereplő embereké. A hasonló közönségek méretéről csak annyit tudunk, hogy az AdWords minimum 500 cookie-ból állít össze egy listát. Facebookon is valami hasonlóval dolgozhatunk, azonban utóbbi sokkal nagyobb teret ad a tesztelésnek, ami szokatlan, a bétákban az AdWords erősebb általában. Érdekes lehet, hogy a Facebook egyszerre csak egy országból engedélyezi a Lookalike audience felállítását. Azt azonban mi tudjuk megadni, hogy mi alapján! Ez lehet egy Business oldal, például a Punch Projects Facebook oldalának lájkolói, egy már korábban elkészített egyedi célcsoport vagy akár a weboldalunkon elhelyezett pixel alapján konvertáló közönség.
A Facebook a megadott célország szerint becsül egy közönség méretet, mi pedig kiválaszthatjuk, hogy ennek mekkora részét szeretnénk megcélozni. Például, a korábban “ingatlanok iránt érdeklődők” célcsoportomhoz hasonló közönséget Magyarországon a Facebook plusz 540.000 főre becsülte, én pedig megadhatom, hogy ennek pl. a büdzsém függvényében csak 10%-át, azaz 54.000 embert szeretnék megcélozni.
Hogyan tudom őket megcélozni?
AdWordsben a hasonló közönségeket gyakorlatilag egyetlen kis rubrika bepipálásával találhatjuk meg, és gyakorlatilag teljesen a Google-re bízzuk, hogy ez mekkora és milyen közönséget jelent majd. Becsléseket természetesen kapunk rá, de ezen sem csökkenteni, sem növelni nem tudunk, és az összetételükről semmit sem tudunk. Megjelenésben ez gyakorlatilag csak egy ekkora felületet ölel fel:
Az ügyfél nevét kisatíroztuk.
Mivel különböző méretű listákat tudunk egyszerre létrehozni, lehetőségünk nyílik arra, hogy teszteljük, mekkora közönségre érdemes lőnünk. Csábító lehet a minél tágabb célcsoport, de valószínűleg hígabb is, illetve érdemes szem előtt tartani a büdzsét is, ahol valljuk be – legtöbb ügyfelünknél a magyar piacon – vannak megkötések.
Mire jó?
Mindkét felületről elmondható, hogy a saját dolgunkat könnyítjük meg azzal, hogy a hasonló közönségeket is felvesszük a célzások közé, hiszen így valamelyest túllendülhetünk a tesztelés, a tippelés bizonytalanságán az új célcsoportok keresése során. Nem kell többé megtippelnünk, vajon milyen kulcsszavakra kereshetnek a potenciális ügyfelek, vagy milyen érdeklődési körökre keresnek rá. Természetesen számítanunk kell arra, hogy a tapasztalatok szerint az automatikus funkciók sosem adnak olyan pontos eredményeket, mint a manuális beállítások és célzások, de az nem kérdés, hogy kényelmes és – a Facebook esetében – jól tesztelhető közönségeket kapunk. Az analitika segítségével pedig már csak ki kell elemeznünk, mennyire jött be az automatizálás.
Hogyan tovább?
Ugye izgalmasan hangzik? Az advanced teszt funkció számomra mindenképpen, úgyhogy gyorsan be is lőttem az egyik fiókunkban. Hamarosan jelentkezünk az eredményekkel!
